Az Egyesült Államok közel-keleti katonai jelenléte továbbra is összetett kérdés marad, amely egyensúlyozást igényel a közvetlen fenyegetésekre adott válaszok és a hosszú távú stratégiai célok között - közölte a Breaking Defence.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem tervezi elvágni Ukrajna támogatását, mivel tanácsadói meggyőzték arról, hogy olyan arcvesztés lenne ez a lépés, mint amilyen Joe Biden elnök afganisztáni kivonulása volt, illetve Kína is merészebb lenne - tudta meg a Bloomberg.
A grönlandi válaszadók többsége támogatná az Egyesült Államokhoz való csatlakozást egy különös közvélemény-kutató friss felmérése szerint.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma kedden nyilvánosságra hozta Jack Smith különleges ügyész több mint 130 oldalas jelentését, aki a Donald Trump régi-új amerikai elnök ellen indított, majd a megválasztása után ejtett büntetőper részleteiről számolt be. Smith biztosnak véli, hogy Trump ellen bűnös ítélet született volna, ha nem szavazzák vissza az Ovális Irodába - emeli ki az Axios.
Az Európai Bizottság újraértékeli a technológiai óriások, köztük az Apple, a Meta és a Google elleni vizsgálatokat, éppen akkor, amikor az amerikai cégek Donald Trump megválasztott elnöktől kérnek beavatkozást az EU szerintük túlzottan szigorú fellépése ellen. Az átfogó felülvizsgálat az EU digitális piacokról szóló szabályozása (Digital Services Act, DSA) alapján indított ügyekre terjed ki, és akár a vizsgálatok terjedelmét is átalakíthatja. Mindez Trump elnöksége előtti utolsó napokban történik, amikor Brüsszel politikai iránymutatást vár az ügyek véglegesítéséhez – számolt be a Financial Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnök végignézte az amerikai erők kaotikus kivonulását Afganisztánból, elsősorban emiatt döntött úgy az orosz vezető, hogy elindítja Ukrajna invázióját - mondta el Donald Trump megválasztott amerikai elnök a Newsmaxnak.
Donald Trump nem kevés ember szemöldökét vonta fel azzal, hogy novemberi elnökválasztási győzelme után egyre-másra arról beszél, az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a Dán Királyság fennhatósága alá tartozó Grönland és a közép-amerikai állam által birtokolt Panama-csatorna feletti ellenőrzést, akár katonai erő árán. A megválasztott elnök mindeközben Kanadának azt üzeni, jobban tennék, ha 51. államként csatlakoznának déli szomszédjukhoz. Mindhárom felvetés komolytalannak tűnhet elsőre, de Kanada bekebelezése nevezhető a leginkább valóságtól elrugaszkodottnak, ráadásul a relatíve liberális, 40 milliós ország egyetlen államként történő belépésével alighanem a demokraták politikai esélyei javulnának. De Trump lehet, hogy rossz ajtókon kopogtat: a nyugati féltekén sok másik terület évtizedek óta dédelgeti a teljes jogú amerikai állammá válás reményét, Grönlanddal és Kanadával ellentétben. Ezek csatlakozásához pedig más országokat sem kellene lerohanni, hisz nem csalás, nem ámítás, ezek már most az Egyesült Államokban találhatók.
Olaf Scholz német kancellár hétfőn egy bielefeldi választási kampányrendezvényen elhatárolódott Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon felvetésétől, hogy a NATO-tagországok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára kellene emelni.
Az elmúlt hetek legfontosabb témáját az jelentette, hogy az egy hét múlva hatalomra lépő Trump-kormányzat milyen megoldást képzel el az ukrajnai háború lezárására. Vasárnap Mike Waltz hamarosan hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt egy interjúban a tervekről – közölte a Politico.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök ismételten világossá tette vasárnap, hogy Kanadának nem áll szándékában az Egyesült Államok 51. tagállamává válni - írja a BBC.
A Trump-adminisztráció újra napirendre tűzte Grönland megszerzésének kérdését, ami diplomáciai feszültségeket okoz az Egyesült Államok és Dánia között. A megválasztott alelnök, JD Vance és más republikánus politikusok nyilatkozatai arra utalnak, hogy a következő kormányzat komolyan fontolgatja a világ legnagyobb szigetének megszerzését, akár katonai erő alkalmazásával is - írta az Axios.
Donald Trump nemrég elmondta, hogy már folyamatban van a Vlagyimir Putyinnal való találkozó előkészítője, tegnap pedig Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak az egyik képviselője, Vlagyimir Dzsabarov elmondta, hogy Magyarországot ideális helyszínnek tartja a Trump és Putyin közt zajló megbeszéléshez. Eközben azonban a leendő amerikai elnök a korábban ígért 24 óra helyett már 6 hónapos időtávról beszél az ukrajnai béke elérésének esetében. Cikkünk folyamatosan frissül.
Németország és Franciaország csökkenő befolyása az Európai Unióban – miután mindkét országot belpolitikai válságok sújtanak – jelentős diplomáciai vákuumot teremtett. Főként Párizs és a francia diplomácia visszahúzódása lassítja az uniós ügymenetet. Különösen a védelem és a gazdasági reformok terén érezhető a tétlenség Brüsszelben, ez pedig lehetőséget kínál Lengyelország számára, hogy stratégiai vezető szerepet vállaljon, kihasználva a soros elnökség jelentette kibővült mozgásteret. Így elérhetik azt, ami még a briteknek sem sikerült soha.
Varsó támogatja Donald Trump követelését, hogy a NATO-országok a GDP 5 százalékát költsék védelemre, még akkor is, ha a szövetség lemaradó országainak 10 évbe telik, mire elérik a célt - vélekedett a lengyel védelmi miniszter a Financial Times beszámolója szerint.
A világgazdaság rettegve várja Donald Trump kereskedelmi vámjainak hatályba lépését. Trump egyértelműen szereti az importvámokat, és azt ígérte, hogy megemeli azokat a Kínából, Európából, Mexikóból, sőt Kanadából származó termékek esetében. Hogy ez mekkora kárt fog okozni, az nemcsak a vámok által érintett szektorok számától, illetve a vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy milyen céllal vetik ki azokat.
Svájc bejelentette, hogy kész helyszínt biztosítani egy magas szintű találkozóhoz Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. A hírt Nicolas Bideau, a svájci külügyminisztérium kommunikációs vezetője osztotta meg a Le Temps svájci napilappal - írta a Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az Ukrajnát támogató országok csütörtöki ramsteini találkozóján újabb 2 milliárd dollárnyi katonai támogatásról született megegyezés. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszakozni látszik korábbi ígéretéből, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak: most már hat hónapos időtávról beszél. Trump csütörtökön Mar-a-Lago-i rezidenciáján elmondta, Vlagyimir Putyin találkozni szeretne vele, és már folyamatban van a találkozó előkészítése. Az ukrán külügyminisztérium odaszólt Szlovákiának, miután az ukrán tranzit leállítására panaszkodtak. Eközben áll a bál a Balti-tengeren az orosz árnyékflotta miatt, amely miatt már több ország is lépéseket tett és NATO-flotta is akcióba lép.
Nagyon sok találgatást hallani arról, milyen káosz várhat (vagy nem várhat) Amerikára és a világra Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatását követően. Senki sem tudja, hogy Trump meghirdetett programjából mennyi „valós”, és mennyi az, ami egyfajta színjátszás a választóbázisa felé, erődemonstráció az ellenségeinek, vagy egy tárgyalási stratégia része a kongresszussal, valamint a különböző baráti és ellenséges országokkal szemben. De minden harsánysága és az alternatív valóságot teremteni kívánó hívei ellenére Trump nem tudja hatályon kívül helyezni a számtani törvényeket, bármennyire is próbálkozhat ezzel az elkövetkező hetekben, amikor a kormányzat eléri a szövetségi adósságlimitet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök által bejelentett szinte minden egyes kabinet- vagy stábtagi kinevezést a média előre látható felháborodási hulláma fogadta. E hisztéria egy része mélyen gyökerező pártpolitikai elfogultságnak tudható be, más része jogos aggodalmakat tükröz, míg van olyan része is, amely merő ostobaság.
Múte B. Egede grönlandi miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy kész tárgyalni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, aki korábban közölte, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá akarja vonni az északi-sarkvidéki szigetet. Egede sürgette, hogy tartsák tiszteletben a sziget függetlenségi törekvéseit.
Akár hetekig is eltarthat a hadművelet.
Megérkeztek Salvadorba a vélt bandatagok.
A kiskocsmák gondjait enyhíteni lehet, megoldani nehezebb.
Évtizedes múltra tekintett vissza.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Eölyüs Endrét, a Mastercard korábbi hazai vezérét kérdeztük.
A Checklist különkiadásában Madár István volt a vendégünk.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke volt a Checklist vendége.
